Halásztelek

Halásztelek község önkormányzata
Cím: 2314 Halásztelek, Posta köz 1.
Telefon: 24/474/414, 451-582
Fax: 24/474-115

Polgármester: Stoffán Antal
Alpolgármester: Borók Dóra
Jegyző: Szöllősi Csaba

A Csepel-szigeten található település eredetileg a szomszédos Tököl községhez tartozott Herminamajor néven. Halásztelket Csepel felől Volán busszal, a fővárost kikerülő M0 autópályáról a halásztelki elágazástól személygépkocsival gyorsan elérhetjük. A falu és környezete közel esik a Nagy Duna partjához. A vízparti és az ártéri részeken megtalálható jellegzetes növényzet és állatvilág a Duna szabályozásakor kisebb területre szorult vissza.

A község Duna-parti részén kőbalta, hálónehezék, urna került a felszínre. A folyó gyakori áradásai elpusztították a környéken egykor létezett Háros és Szőlős falukat templomaikkal. A terület elnéptelenedése a XVI. században a török uralommal felgyorsult. Az elpusztult települések határát a környező falvak bekebelezték. A XVII. század végére így alakult ki Tököl és Szigetszentmiklós települések több elpusztult falut felölelő külterülete. A XIX. század utolsó harmadától a tököli Herminamajor adatait közlik a statisztikákban, a külterületi lakott helyek között. A Herminamajor elnevezés Warmann Ernőtől származik, aki nővéréről nevezte el új birtokát. Haladó gondolkodású emberként a Dunán egy vízművet, csatornahálózatot létesített, és öntözhetővé tette a területet.

A Herminamajori lakosság száma a századfordulótól az önálló település megalakulásáig növekvő, majd csökkenő tendenciát mutatott. A népesség száma jelentősen a háborús években ugrott meg. Herminatelep fejlődése felgyorsult, és az itt élők száma az 1941. évihez képest megtízszereződött. Már 1947-ben felvetődött a külterületi lakott hely önálló községgé való alakulása, a közigazgatási ügyek megfelelő intézése, az egészségügy megszervezése stb. érdekében.

A Herminatelep ideiglenes néven alakult községet 1950. március elsejével nagyközséggé szervezték. A végleges, Halásztelek elnevezést 1951. június 15-én kapta meg.

A kilencvenes évek változásai jelentősen befolyásolták Halásztelek egészének fejlődését. Az itt működő Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete privatizációja után az ES-CODE Műanyag-feldolgozó Kft. és az EM-TEC Gépjavító és Kereskedelmi Kft. működik az egykori gépgyár területén. A Halásztelken épített konzervüzem Duna Nektár néven termel. A Kertészeti Egyetem Tangazdaság halásztelki kerületében európai színvonalú almatermesztést folytattak 1995-ig, a gazdaság megszűnéséig.

Halásztelek területe 8,64 km2, lakóinak száma közel 7000 fő.

Néhány km-re, a főút mellett jobbra található a XIX. században épített Malonyai kastély, és a hozzá tartozó melléképületek. A részben emeletes, mozgalmas tömegű eklektikus stílusú épület a tulajdonosváltások egész sorát élte meg. A második világháború előtt többszor adták-vették. A háborút követő időszakban termelőszövetkezeti célra használták. Jelenleg üres, a helyi önkormányzat megfelelő hasznosításhoz keres befektetőket. Parkja elhanyagolt, mintegy egyhektáros terület.

Az 1980-as években épült Csete György tervei alapján a község római katolikus temploma, a magyar organikus építészet jelentős alkotása. Az épület jellegével illeszkedik a tájba. Halásztelek másik, új építésű temploma a református hívek istentiszteleteinek ad otthont. A görög katolikusok temploma szintén néhány éve épült. A főúttól néhány méterre, a Szent László téren látható a Szent László herma bronzból készített köztéri szobor másolata.