Ráckeve

Ráckeve város önkormányzata
Cím: 2300 Ráckeve, Szent István tér 4.
Telefon: 24/485-588
Web: www.rackeve.hu

Polgármester: Dr. Kulcsár István
Alpolgármester: Dr. Vona Ferenc
Jegyző: Stáhly István

Ráckeve a Csepel-sziget déli részén, Budapesttől 40 km-re fekszik. A Dunántúlról megközelíthető az M0 autóútról Szigetszentmiklós felől, vagy az Adony és Lórév között közlekedő komppal. A keleti országrész felől az 51-es főútról Kiskunlacházán lefordulva érhetünk Ráckevére. Viziúton Budapest felől a Kvassay-, Dél felől a tassi zsilipen keresztül érhetjük el a Ráckevei-Soroksári Dunaágat.

Ráckeve már a bronzkor óta lakott település. A honfogaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. Később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke elnevezésű település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és amelyet először 1212-ben említ okirat. A település első virágzása a szerb lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A várost ekkor kezdték KisKeuének nevezni, majd később Rác-Keve (rác=szerb) nevet kapta.

A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, (Mátyás király uralkodása alatt) fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás a virágzó Ráckevét sem kerülte el. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett. (Utódja, Skaricza Máté, Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette.

A török kiűzése kor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is, a győztes törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építtette meg kastélyát. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve három nemzetiségűvé uált: magyarok, szerbek és németek lakták. Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság nagy része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást.

Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később hat évi börtönre enyhítették. A XIX. század második felében járási székhellyé lett. Ráckeve életében nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezredéves évforduló évében határozták el az új városháza építését, mely a régi helyén épült meg, szecessziós stílusban.

Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől. Az 1919-es rövid román megszállás alatt csaknem teljesen kifosztották a községet. A második világháború újabb megpróbáltatásai után az 1970-es években, vízparti üdülőterületek épültek a Duna-ág mindkét partján. Melegvizű strandfürdő létesült, s ekkor határozták el a Savoyai-kastély helyreállítását is. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza Ráckeve.

Savoyai kastély

Építtetője Savoyai Eugén herceg, a zentai csata győztese, tervezője Johann Lucas Hildebrandt Közép-Európa jelentős barokk építőművésze. 1714-re készültek el a pompás főépülethez csatlakozó szárnyépületek, ez az évszám került elő a kastély kápolnájában. A ráckevei palota valóban tájba tervezett épület. Először valósította meg itt Hildebrandt a később oly sokszor megismételt művészi gondolatát, az alkotás és a táj kapcsolatának megteremtését. A bábkorlátos erkély alatti kocsifelhajtóról a Duna felé láthatunk.

Egykor a nagyteremből a Nagy-Duna partjait is megsejthette a néző. Ugyanezt a látványt fokozta az erkély, amelyet Hildebrandt a két Duna-ág látványának élvezésére tervezhetett. Az épület az első magyarországi barokk kastély. Építtetője arra számított, hogy az épületet háborús támadás soha nem éri, ezért nem is emlékeztet az előző század magyar várkastélyaira. Katonailag tehát védhetetlen. A tulajdonos tudatosan egy új kor hírnökét, egy ragyogó világi palotát emeltetett.

A fiatal Hildebrandtot francia és olasz példák ihlették. Megtanulta olasz mestereitől a falak megelevenítésének művészetét, francia palotákra emlékeztet az akkor félig zárt udvaros elrendezés. Hildebrandt a Kis-Duna felé rácsos lezárást tervezett, az istálló később került a kastély elé. A ráckevei kastély sokban hasonlít a bécsi, Rennwegen álló alsó Belvedere palotára (1713-16), amelyben az építőművész a sikerült ráckevei alkotás variánsát teremtette meg.

A kastély egyetlen hiteles egykori leírását 1736-ból Bél Mátyástól olvashatjuk. Szerinte a kastély "rendkívül szép látványt nyújt. Elöl ugyanis az egész sziget kitárul előtte, mögötte a folyam hömpölyög és azontúl a végnélküli síkságra mutat . . . Úgy látszik, mintha M betűhöz hasonló alakban építették volna, a közepén ugyanis visszajlik, s elöl udvarral nyílik, pompás épület, melynek belsejében ebédlő és fényes tanácskozóterem van...

. . . igen tágas, padlója márvány, falait ízléses kárpitok borítják, bolthajtása magas, mozaikkal kirakva, felséges szárnyas ajtói és ablakai lent és fönt nagyszerű látványt nyújtanak . . . északnak egyfelől a herceg lakosztálya (van) előcsarnokkal és a többi szobával, másfelől egyfolytában következő helyiségek. Az egész udvart virágos füzérhez hasonló, művésziesen épített fal és rácsos kapu zárja el. Az épület mai lapos kupolája az 1802. évi tűzvész után került az eredeti franciás manzárdkupola helyébe.

1963-ban az épület déli szárnyában nyílt meg Kovács József vezetésével az Árpád Múzeum, itt működött 1975-ig, amikor megkezdődött az épület teljes helyreállítása. A kastély homlokzatán található szobrok elsősorban épület díszítési feladatokat töltenek be. Balról jobbra haladva Flóra, Mercurius, Hercules és Anteus kettős szobra látható. A kövekező szobor Jupitert ábrázolja sasmadarával, majd Herculest látjuk oroszlánbőrrel a hátán. Ezután Minerva, a tudományok istennője következik.

A homlokzati sarok kiugró kettőse: a magyar paraszti arcú Aeneas, amint kiviszi hátán Anchisest az égő Trójából. Majd Saturnus alakja következik a gyermek Dionysossal a válIán, végül a sort Neptunus és Diana, a vadászat istennője zárja le. Savoyai Eugén érdeklődésének világa ez, a herceg szívesen vadászott, pártolta a tudományokat, számos szobor pedig a férfierő, a katonás tartás megtestesítője. A kocsifelhajtó medaillonjaiban Mars és Minerva mellszobra - szinte összesítő jelképként hat.

A Bél Mátyás említette pompás berendezésből azonban szinte semmi sem maradt. A déli szárnyon egy termény tárolására használt nagyterem mennyezete őrizte meg Santo Bussi (vagy köre) stukkóit. A helyreállítás során az egykori stukkók lenyomata alapján a csarnok kupolatermétől jobbra és balra eső 3-3 nagyterem stukkós menynyezetét sikerült visszaállítani. Az egykori kocsifelhajtót hatalmas különleges üvegfelület zárja le, így a kupolától jobbra és balra fekvő 3-3 díszterem ilyen úton közelíthető meg.

Fekete Holló Vendéglő

A Fekete Holló vendéglő a XV-XVI. században épült. (Régebben Zöldfa vendéglő volt a neve.) Az épület rejtélyét az l728-ban készített Rosenfelt-látkép segítségével lehetett megfejteni. Az 1960-as évek végén le akarták bontani, hogy helyére ABC-áruházat építsenek. Akkori állapotában értéktelen, sokszorosan átépített barokk sorháznak látszott. Amikor azonban kiköltözött belőle a könyvesbolt, a polcok elbontása után látni lehetett, hogy különösen szép boltozata van.

A kirakatszekrény eltávolításakor pedig egy reneszánsz ablakkeret töredéke bukkant elő. Az alaposabb vizsgálat ezután kezdődött. A délkeleti oldalon levő egyik pálcatagos ajtó és ablak a ház tyúkudvarára nyílt, a sarkon levő szélső ajtót pedig Várnai Dezső műemléki mérnök közreműködésével bontották ki. Az épület megtartásáért még ezután is némi harcot kellett vívni, de mivel az ABC-áruház elfért a hajdani vendéglő nagy udvarán, az építtető kiskunlacházi ÁFÉSZ pedig elvállalta az egykori vendéglő helyreállítását, a gondok megoldódtak.

A műemléki kutatást Várnai Dezső és Gergelyffy András végezte. Ekkor kiderült, hogy az évszázadok során két szomszédos házat kapcsoltak össze. A részben kimélyített pince ma ismét régi funkciója szerint működik: étterem és pinceborozó. Az épület délkeleti részében a két házat összekötő bejárattól balra három szép XV-XVI. századi teremben étkezhet a betérő.

A vendéglő hajdani formáinak visszaállításához Bartha György és Tóth Lajos belsőépítész adott segítséget. A régi századok hangulatát árasztják H. Szabó Mariann filc faliképei. A hajdani tyúkudvarba rejtett jelentős késő gótikus-reneszánsz ajtók és ablakok ma a Szent István térre nyílnak, a homlokzat elé pedig hangulatos kerthelyiséget telepítettek. Szép iparművészeti alkotás a főbejárat felett található fekete holló cégér, amely Ráckeve címerét tartja karmaival.A Fekete Holló ott áll, ahol 1440 után az ideköltözött szerb kereskedők és hajósok városi központjukat kialakították



Árpád-híd

Ráckevéről a bal partra, az alföldi oldalra az 1896-ban épült, 1947-ben, illetve 1993-ban helyreállított Árpád híd vezet át. Az épülő hídról 1896-ban archív értékű felvételt készített Nagy-Győry István jegyző. Ezen az 1843-ban épült, szétszedhető fahíd is látható. Ennek még korábbi elődje volt az a karókra erősített, kötelekkel ellátott repülőhíd, amelynél karótól karóig húzták kötélen a révészek a bárkákat.

Ráckeve az új híd építését mintegy 100000 koronás kölcsönből fedezte. 1897. szeptember 26-án, az Árpád-szoborral egy napon avatták. A híd 1944. november 3-ig állt, ekkor a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. A szovjet katonák a hídfők mellett keskeny pontonhidat ácsoltak, ez szolgált 1947-ig, amikor egy szegedi közúti híd anyagát is felhasználva újjáépítették a ráckevei Árpád hidat.

A híd 1993-ban újabb - teljes - felújításon esett át. Ennek kapcsán hosszabb időre teljesen le volt zárva a közúti forgalom elől. A felújítás ideje alatt a Senki-sziget magasságában komp közlekedett.

Városháza

Városképi jelentőségű épület. A Vasárnapi Újság 1897-ben több képet közöl a régi Ráckevéről, így a régi városházáról is. A képen két széles, lekontyolt tetejű ház között nagy, íves barokk kapu áll, az orommező közepén a város ismert címere látható, bal mezejében pallos, jobb mezőrészében az Árpád-család sávjai. Arányi Lajos a múlt század utolsó harmadában leírta a régi városházát. Gazdagon díszített ablakait a művészettörténész az 1500-as évekből származtatta.

Az 1440 utáni évekből való faragott kőből készült boltozata, amely megközelítette a csúcsívet. Ennek a középkori városházának kellett eltűnnie, hogy 1901-ben nagy, emeletes szecessziós épület kerüljön a helyére. Lőrinczy István főjegyző szorgalmazta az új városháza építését, nézeteit a Ráckevei Hírlapban 1900-ban írta le: " . . az elavult, rozoga és a mai kor igényeinek már semmiben meg nem felelő ósdi épület tatarozást nem bírván továbbra fenn nem tartható". Olyan épületet kívánt emeltetni "mely Ráczkeve város lakosságához és anyagi viszonyaihoz méltó... "

Az építkezéshez a Magyar Jelzálog Banktól 220000 koronás kölcsönt vettek fel. A magyaros, szecessziós elemeket mutató tűztornyos, alföldi típusú városháza a Lemberger-cég kivitelezésében egy év alatt épült fel. 1902 januárjában tartotta a képviselő-testület az új városháza tanácstermében első gyűlését. Kezdetben csak elragadtatott hangú cikkek jelentek meg róla, de egy évre rá már az épület több hibája is újságcikkek témája lett. Ma az épület megérett az alapos tatarozásra, de értékes szecessziós stílusjegyeire feltétlenül ügyelni kell!

A városházával szemben álló rendőrségi épület utcai szárnya azonos a régi főjegyzői lakással és a városházával egyidejű. A városháza bejáratát két oldalról kovácsoltvas lámpa, a hangsúlyos középhomlokzatot pedig három nagy kettős ablak díszíti. A tanácsterem középső ablakának egyik szárnya ajtó, ahonnan szép kovácsoltvas korlátú erkélyre léphetünk. Itt jelentették be a tanácsköztársaság létrejöttét 1919. március 21-én. A középső épületrészt elfoglaló tanácsterem felett, a toronyjátékos, indadíszekkel ékesített vasrácsos erkély látható, kitűnő fényképészeti téma, gyakran fotózzák is.

Az egykori tűzjelző toronyból szép panorámaként, az Angyali-szigettől a Kerek-zátonyig, s a növekvő, egykor szálláskertjeit beépítő, új épületekkel gazdagodó város képe látható. Míg az épület földszintjének vakolása a kockaköves reneszánsz építkezésre emlékeztet, az emelet minden második ablaka felett némi gótizáló csúcsként korai szecessziós tulipánok nyílnak. Az épület ajtóinak jó része is eredeti, tulipánok, tulipánhagymák díszítik. Az udvarbelső árkádjai a reneszánsz kor nagy árkádnyílásait idézik fel a látogatóban.

Ebben az épületben elfért - a csendőrséget kivéve - az egykori járási székhely csaknem minden hivatala, itt kapott helyet a szolgabírói hivatal (1925-ben építették meg újabb, Duna-parti székházát, ma az Ady Endre Gimnázium B. épülete), a községi elöljáróság s a járásbíróság is. Díszes tanácstermét hajdan a város kutyabőrre írt beüvegezett kiváltságlevelei díszítették (ezek jó része a második világháború végén elkallódott). Itt volt a város gondatlanul eltékozolt levéltára is.



Református templom

Egy régi, középkori templom helyén áll a református templom. 1913-ban építtették neogótikus stílusban. Tornya 43 méter magas, Dobrovszky József tervezte. 1440 körül szerb kereskedők, harminc-negyven évvel később pedig olasz falrakók telepedtek meg a magyar királynék nászajápdékbirtokán, a Csepel-szigeten. Békében éltek itt magyarok, szerbek és olaszok, kiknek dallamos nyelve még száz évvel később is zengett "Kevinek sok horgas uczái köet", hiszen eljöttek arra a hitvitára is, melyet Panthanus Seraphinne otasz barát folytatott 1565-ben Szegedi Kis Istvánnal. A ráckevei olaszok vállukon vitték a templomba a hitvitához szükséges könyveket. Amikor a Szegedi felé hajlott a győzelem, egyenként ellopakodtak, s a barát saját vállán vihette el súlyos érveit a hitvita helyéről.

A XVI-XVII. században többször megrongálódott, kijavították, sorsa összekapcsolódott Ráckeve múltjával. Reinhold Lubenau utazó szerint (1587) csupasz, üres házhoz volt hasonló, a közepén terítövel lefedett úrasztala állott. Egy múlt század végén készült vázlat szerint szentélye a nyolcszög háromszögével zárult, gótikus ablakait befalazták. Fejes György visszaemlékezése szerint a szentély terméskőből rakott, nagyon szilárd építmény volt! Egy nagyobb belső javításkor a mész alól falfestmények bukkantak elő. Ekkor a freskómaradványokat újra lemeszelték. 1911-ben a templom megrongálódott, ezután épltették helyére a tekintélyes méretű új épületet. 1913-ban emelt neogótikus templom ma már a ráckevei utcakép megszokott része, mégis kár, hogy Szegedi Kis István és Skaricza Máté temploma nem maradt fenn!

Katolikus templom

A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom copf stílusú, egyhajós, egy szerű épület, tornya a homlokzatba simul. 1791-1799 között épült. A XVIII. század elején Ráckevére települt németek először a Skaricza Máté által is emlegetett Szent Kereszt-templomot használták, amelyet a Borbás család egyetlen hajóút kereskedelmi jövedelméből építtetett az 1510-es években. 1728. évi látképén Rosenfelt is egy késő gótikus templomot örökített meg. A romossá vált templomot a XVIII. század folyamán többször is megújították, majd az új templom építésébe kezdtek. A mostani templom fő homlokzatát lapos korinthoszi fejezetes falpillérek tagolják. A főbejárat a hajó felé nyíló orgonakarzat alól vezet a templomba. Az egyszerű copfstílusú oltárkép Krisztus kereszteiését ábrázolja.

Nevezetes a bal oldali falnál található Nepomuki SzentJános-oltár, ezt a ráckevei molnárok állíttatták. A céhkönyvekből követhető az a vita, amely az oltárállítás körül folyt, ugyanis a református molnármesterek nem akartak hozzájárulni a költségekhez. Az oltár szekrényének tervezete fennmaradt a molnárok egyik jegyzőkönyvében. A sekrestye fölött található a tekintélyes molnáncéh karzata. A szerény copfstílusú templom értékes kegytárgyakkal rendelkezik. Legnevezetesebb a XV. századi miseruha (casula) a sírjából kilépó feltámadt Krisztus gótikus ábrázolású atakjával. Egy szép, korai barokk Krisztus-szobor a molnárok karzatán is található. A komáromi Szentjóbi György ötvös 1690-ben készítette három lendületesen vésett tulipánnal és három négy szirmú virággal díszített kelyhét a ráckeveieknek. Arányaiban szép alkotás a templom sekrestyéjének copf stílusú szekrérrye is.



Szerb templom

A Nagyboldogasszony-templom (Szerb porta) Magyarország egyetlen gótikus stílusú szerb temploma. A többiek mind a XVIII-XIX. században épűltek. Má már csak augusztus 29-én népesül be. Ekkor Magyarország minden tájáról idesereglenek a szerbek. Utána gyakran három napig tartó búcsúval folytatódik a közeli szerb lakosságú Lóréven az ünnep. A ráckevei olasz falrakó csoport alkotása a Nagyboldogasszony templom, amely tehát 1487-ben épült tiszta késő gótikus formában.

Két oldalkápolnája, a Szent János-, illetve a Kozma és Damján - kápolna a XVI. század elejének alkotása. A templomon már kívülről is észrevehető, hogy nem egyszerre épült kápolnáival. A Szent János-kápolna oromzatának gótikus kőkeresztje töredékes. Román hatású oldalkápolnájának falában elmosódott szövegű sírkő áll. A két kápolna falához épített pillér is a különböző építési időpontokra utal. A kápolnák közti tetővápából faragott vízköpő vezeti le a sátortetőröl lecsorgó vizet. Az eredetileg olasz stílusú külön álló harangtorony alsó szakaszán késő gótikus ajtó van. Az udvaron álló XVIII. századi kútkávába pedig gótikus faragványt falaztak be. A harangtornyot a XVIII. században két copf stílusú emelettel és tört vonalú sisakkal egészítették ki.

Helytörténeti Múzeum

A múzeum gyűjtőterülete Ráckeve város közigazgatási területe és az egykori ráckevei járás. Besorolása tájmúzeum. Gyűjtőterülete: történet, néprajz, régészet, képzőművészet. 1962-ben alakult meg, mint helytörténeti gyűjtemény, de 30 év munkája kellett, hogy a felgyűlt anyagmennyiségnek és a városi igénynek megfelelően megkapja 1992-ben a tájmúzeumi kinevezést.

2000. szeptemberében az 1897-ben készült állandó kiállítást lebontottuk, s a belső festési munkálatokat követően a tél folyamán felújítjuk helytörténeti kiállításunkat, és folyamatosan időszakos kiállításokat tervezünk az emeleti szinten. Megnyitóinkról értesülhet a Városi Honlap oldalain, a Kör-TV hirdetéseiben és a Ráckevei Újság hasábjain.



További képek...

Ady Endre Gimnázium	Árpád Fejedelem Általános Iskola	Katolikus Általános Iskola
Szakorvosi Rendelő Intézet	HÉV	Könyvtár
Árpád szobor	Az Árpád Múzeum kiállítása	Ács Károly Művelődési Ház