Tököl

Tököl község önkormányzata
Cím: 2316 Tököl, Fő u. 117.
Telefon: 24/379-165, 379-144
Fax: 24/379-119
Web: www.tokol.hu

Polgármester: Hoffmann Pál
Jegyző: Tóth Teréz

Pest megye délnyugati részén, a Csepel-szigeten, a Duna főága mellett fekszik, határa a Kis-Dunáig terjed. A Budapestet kikerülő M0-ás körgyűrű megépítése Tökölt közelebb hozta a fővároshoz. Az 1992-ben elfogadott településfejlesztési koncepció, valamint az 1997-ben jóváhagyott ART eredményeképpen az elmúlt tíz év látványos fejlődést eredményezett Tököl életében.

Tököl a Csepel-sziget ősi települése, a kedvező természeti adottságok miatt már a bronzkorban is lakott helyek közé tartozott. Tököl első írásos említése V.István uralkodásának idejéből, 1271. november 26-tól származik. Az Árpád-ház királyainak birtoklása 1280. január 18-án szakadt meg, amikor IV.László Tökölt a nyulak-szigeti (margitszigeti) apácáknak ajándékozta. A város területén négy kis középkori falu létezett, Nyun, Ragold, Tököl és Bagamér (Méregyháza). A kis falvak lakossága sokat szenvedett, azonban a mongol tatár pusztítást és hatalmaskodásokat is túlélve, lassú fejlődésnek indult.

A fellendülés a XVI. században érte el csúcspontját, amikor Tököl királyi mezővárossá lett. Fejlődését azonban a török háborúk derékba törték, sok más magyar mezővároshoz hasonlóan. A XVII. századi színmagyar településre az Esterházyak rácokat, sokácokat, bunyevácokat telepítettek. A katolikus horvát telepesek nyomai már a század derekától kimutathatók, Tököl lakóinak egynegyede a XVIII. századi német telepesek leszármazottja. A magyar, rác, német népesség átélte Európa történelmi viharainak szinte minden mozzanatát.

A Csepel-sziget lakói, így a tököliek sem csatlakozhattak a Rákóczi szabadságharchoz, mert a királyi birtokot a császár seregei uralták. Az 1848-49-es szabadságharcban Kossuth katonájaként 173 tököli nemzetőr harcolt, és a település lakosságától mindkét világháború jelentős emberi és anyagi áldozatokat követelt. A közelmúlt történelmi eseményei tragikus helyszínné tették a települést, mert az 1956-os szabadságharc során a tököli volt szovjet repülőtérre tárgyalni érkező magyar küldöttség vezetőjét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és kísérőit orvul letartóztatták.

Tököl gazdaságát a közeli múltban elsősorban az ipar, és a mezőgazdaság határozta meg. Az iparnak komoly hagyományai vannak. Már a XX. század első felében jelentős helyi ipar jött létre. 1939-ben épült a Dunai Repülőgépgyár (mely 1945 után, mint Pestvidéki Gépgyár) adott munkát az itt és a környező településeken élőknek. A gyárban MiG repülőgépeket és harci helikoptereket szereltek.

A település infrastruktúrájában nagy előrelépést jelentett a vezetékes víz és gáz bevezetése és a szennyvízhálózat kiépítése. Önkormányzatunk lakossági összefogással, 8 éves kemény munkával átalakította az egykori szovjet laktanyát, ahol több mint 750 lakással korszerű lakótelep, új településrész jött létre. Az itt lakók lelkében föld és élet évszázadokon át egyet jelentett és örökös küzdelem folyt a fennmaradásért. Ebben a természettel és a körülményekkel dacoló küzdelemben formálódtak az emberi sorsok, fejlődött a település.

Tökölön szorgalmas, jókedélyu, vendégszerető emberek élnek, akik gondosan őrzik és ápolják nemzetiségi hagyományaikat. A Csepel-sziget és Tököl felbecsülhetetlen értékű adottságainak kihasználása, a szorgalmas munkával kialakított gazdasági fejlődés és az idegenforgalmi lehetőségek felhasználása jelenti Tököl és a környező települések biztos jövőjét.